by MsG
A mai Dubait mindenki ismeri. A kozmopolita világvárost, ami néhány évtized alatt nőtt ki a sivatagból. Az itt élőknek és az emirátus iránt érdeklődőknek a jövőről is van elképzelésük, hiszen – többek között a EXPO-nak köszönhetően – újabb és újabb fejlesztéseket jelentenek be. De vajon milyen volt az élet Dubaiban, akkor amikor még nem volt több, mint egy sivatagi város a Közel – Keleten?!?!
A neten lehet találni korabeli beszámolókat, főleg angol és amerikai expatok életéről, akik itt éltek már a kezdetekkor is. Sőt, jártunkban – keltünkben találkozhatunk olyan 20 – as, 30 – as, de még 40 – es emberekkel is, akiknek már a szülei is itt dolgoztak, és így együtt nőttek fel a várossal.
Pontosan nem tudom, hogy Dubai mikor került be a hazai köztudatba, de talán a “dubajozáshoz” van köze vagy a Burj al Arab építése kapcsán (a ’90 – es évek második fele). Engem ez a téma nagyon érdekel(t), hogy milyen volt az élet itt akkoriban és vajon milyen indíttatásból jöttek ide az emberek. És hogy voltak e már itt akkor is magyarok. Kicsit érdeklődtem a helyi magyar közösségnél és kiderült, hogy bizony nekünk is vannak “veteránjaink”. Egyikük vállalta, hogy mesél nekem a régi, szép időkről.
“18 évesen érkeztem Dubaiba, 1994. október 8 – án. Nagyon meleg, és párás volt az idő. A férjem családja a ’80 – as évek óta itt élt az Emirátusokban, hozzájuk jöttem. Úgy terveztük a férjemmel, hogy 2 évig maradunk és utána vissztérünk a szülőhazájába, Szíriába. Mivel akkoriban még egyáltalán nem volt ismert Dubai és az Emirátusok, és az arab világ sem volt még ennyire sem nyitott, így igazából senki nem örült a döntésemnek. Nagyon féltettek. Az Arab Emirátusok hallatán sokan azt a képet látták, hogy egy beduin férfi asszonya leszek, aki majd elcserél néhány tevére a nagy szám miatt. 🙂 Az anyukám annyira aggódott, hogy a rendőrségen is bejelentette, hogy hova utazik a kislánya.
Akkoriban még nem volt ennyire egyszerű az információszerzés, mint ma. Mobiltelefon is alig – alig volt Magyarországon és az internet sem volt ott a kezünkben, így a férjem elbeszéléseire hagyatkoztam. Annyit tudtam, hogy egy nagyon meleg országba jövök, ahol nyáron nem lehet semmit csinálni. Az arab világon belül Dubai már akkor is modernnek számított, de még így is visszalépést jelentett Magyarországhoz képest. Bár akkoriban már elkezdődtek a toronyház építések, azért még nem volt ennyire urban a város, mint ma. Minden sokkal természetesebb és emberibb volt. Ugyan kevesebb volt a nyugati bevándorló, de az embereknek volt idejük egymásra. Mivel még nem voltak bevásárlóközpontok sem (az első – a Deira City Centre – 1 évvel később nyílt meg), így sokkal több időt töltöttek az emberek együtt a parkokban vagy nyáron a szomszédban. A technika sehol sem volt a maihoz képest, ezért az emberek jobban egymás társaságára voltak utalva, mert az otthoniak (mindenkinek) messze voltak és nehéz volt elérni őket. Egy kis számú magyar közösség már akkor is élt itt, akiket a konzulátus kapcsolt össze, ha bejelentkeztek ott. Illetve időnként a Konzul szervezett találkozókat is.
Az élet sokkal – sokkal olcsóbb volt. Egy 3.500 dhs – os fizetés elég volt egy 3 fős családnak, lakásbérléssel együtt, és a taxi is elvitt bárhova 5 dhs – ért. Azóta nagyon sok minden változott. Az én életemben is. Gyorsan eltelt ez a 20 év. Fiatal felnőttből 4 gyermekes anyuka és dolgozó nő lettem.”
Azt mondják, minden kornak meg van a maga szépsége, bizonyára ennek is. Én úgy látom ez Dubai speciel: ami a szépsége, az a nehézsége is.
Bármennyire is igyekeztem, hogy ne csak szóban, de képekben is megmutathassam ezt a korszakot, nem sikerült fotókat szereznem. Az alábbi videóból és ebből a linkből kaphattok némi képet arról, hogy milyen is volt Dubai az aranykor előtt.
Ez a videó 1993-ban készült. Elsőre nézésre nem sok mindent tudtam beazonosítani, de jó nyomon jártam. Az Emirates Golf Clubból (ma is működik, de kicsit már más a környék) indultak a Chicago Beach Hotelbe, aminek a helyén ma a Jumeirah Beach Hotel van.
ExpatMesék 